A produceri szakmában több zenekészítő program, úgynevezett DAW (Digital Audio Workstation) létezik, melyek - ámbár különbözőnek tűnhetnek, mégis ugyanazt a feladatot szolgálják. Léteznek könnyebben tanulható változatok, mint a nemrégiben elterjedt FL Studio (Fruit Loops), és a komolyabb szinteken használt változatok is, mint például a Pro Tools, a Logic Pro vagy az Ableton Live. Mindegyik program feladata ugyanaz, segíteni a producert a zene elkészítésében, összerakásában, illetve véglegesítésében. A kezdő szinten lévő producerek számára ajánlottabb egy könnyebb program beszerzése, mint például az FL Studio - melynek használata könnyebben elsajátítható, mintha komolyabb szinten lévő társainak kezelését próbálnánk megtanulni. Manapság minden DAW program tartalmaz beépített hangszereket, effekteket és egyéb felszereléseket (VSTi - Virtual Instruments), melyekkel könnyedén lehet dolgozni. Természetesen programtól függően változó a felszereltség, illetve maga a minőség is, ebben az esetben szoktak használni külső, vagyis "external" hangszereket, effekteket és egyéb felszereléseket. Manapság a legtöbb stúdióban már virtuális hangszereket, effekteket és egyéb felszereléseket használnak, csak ritka esetben használatos hardver. Sokkal egyszerűbb és könnyebb megoldás. Egyrészt helyet spórol, másrészt pedig könnyebb a munkafelület. Nagyobb stúdiók esetében azonban a mai napig használatos a hardver, ez viszont igen költséges megoldás, ezért egy kezdőnek jobb, ha először a virtuális világban keres magának megfelelő hangszert.
Ha minden szükséges felszerelést beszereztünk, és megvan hozzá az időnk is, akkor jöhet a zenekészítő használatának elsajátítása. Először is fontos megtanulni használni a belső, virtuális hangszereket és effekteket. Alap lépésként ez adott, hisz ezeket akár a jövőben is használhatjuk, emellett természetesen ezekből is lehet dolgozni. Amennyiben elsajátítottuk a program saját felszereltségét, következő lépésként jöhetnek a külső, vagyis az "external" hangszerek illetve effektek. A modern zenei világban egyre több virtuális hangszer és effekt érhető el, a teljesen ingyenestől kezdve egészen a borsos áron futókig. Ha szűkebb keretekkel rendelkezünk, akkor kezdjük az alapok megtanulását pár ingyenesen elérhető, virtuális hangszerrel vagy effekttel, amennyiben már nagyobb szintre szeretnénk lépni, akkor érdemes többet áldozni rájuk. Érdemes elsajátítani a zenekészítő programunk gyors billentyűzet-rendszerét is, ez hasznos lehet a jövőben számunkra, mivel gyors és egyszerű lesz a kezelése. Ha elérkeztünk arra a szintre, hogy tudunk dolgozni a beépített hangszerekkel, effektekkel illetve a külső felszerelésekkel is, akkor jöhet a továbblépés. A következő teendő a különböző trükkök elsajátítása. Profi zenészek, most figyeljetek! – a szerk. Ilyen például az úgynevezett rétegezés (layer), mely abból áll, hogy ugyanaz a dallam egy úgynevezett több csatornás keverőpulton – amit André is használ a felvevő stúdiójában – mindegyik csatornán elérhető, viszont más-más hangbeállítással, különböző oktávokban. Ez igen könnyed módja annak, hogy új, friss hangokat érjünk el, fejlesszünk ki. Hasonlóan lehet trükközni a különböző effektekkel, így például lehet szűrőt (filter), kiegyenlítőt (equalizer) és egyéb felszereléseket használni, melyekkel szintén igen absztrakt és új hangokat lehet elérni. A zenekészítő programok lényege a rugalmas, kényelmes és gyors munka, ha pedig ez adott, akkor könnyedén belerázódhatunk a zenekészítésbe. Számtalan különböző mód létezik arra, hogy miként is lehet zenét készíteni, viszont a lényeg mindig teljesen ugyanaz –, hogy a végleges anyag a lehető legjobb legyen. Könnyebb a dolgunk, ha van megfelelő stúdió, felszerelés, illetve zenészek, akik segítenek. Nehezebben boldogulunk viszont, ha teljesen saját magunknak kell elvégezni a hangszerelési munkákat. A legtöbb producer a dallammal kezdi, majd köré építi a számot, úgynevezett loop formájában. Fokozatosan, lépésről-lépésre építi fel a dallamokat, a háttérben hallható apró hangokkal együtt. Miután megvan a dallam alap struktúrája, kezdődhet a zene elkészítése. Ez mar bonyolultabb rész, hisz fontos bizonyos szabályokat betartani. Ezek közé tartozik például, hogy milyen számot szeretnénk készíteni. Ha egy kluborientált zenét szeretnénk, akkor fontos, hogy elegendő helyet, és időt hagyjunk a szám elején illetve végén, hogy könnyen mixelhető legyen. Természetesen, ha radio editiont szeretnénk összerakni, akkor fontos, hogy lényegre törő és tömör legyen. Nem szabad túl hosszúnak lennie, de túl rövidnek sem. Fontos megjegyezni, hogy Európában, Amerikában, illetve az Egyesült Királyságban vannak külön szabványok, melyeknek meg kell felelnie egy adott radio edition zenének. Ilyen szabványok közé tartozik a szám hossza, masterelése és annak felépítése is. Ha elérkeztünk arra a pontra, hogy sikerült felépítenünk a saját számunkat és már a végső fázisban vagyunk, érdemes többször meghallgatni és átnézni azt, hogy milyen a hangzás, pontosítani, tökéletesíteni kell a csatornák hangkeverését, és természetesen figyelni kell a kisebb hanghibákra. Ha találunk ilyet, javítani kell a kiegyenlítő segítségével. A producerek egyik legnagyobb segítsége egy végfázisban lévő számmal történő munka során a színképmérő (spektrométer), melynek segítségével könnyedén megtalálhatjuk azokat a hangokat, melyek nem tiszták vagy pontosak és könnyedén tudjuk őket javítani. Ha elérkeztünk a szám véglegesítéséhez, akkor jöhet az utolsó lépés, ez pedig nem más, mint a masterelés (mastering). Így nevezzük azt a folyamatot, amikor egy teljesen kész számot egy hang technikus (Andrénak van ilyen képesítése is – a szerk.) kézbe vesz, és teljes odafigyeléssel javítja például a hangszíneket a kiegyenlítő segítségével, a hang erejét a hangerő szabályzóval (Loudness Maximizer), vagy a térhangzást. Ha saját magunk szeretnénk masterelést végezni, akkor nagyon fontos odafigyelni a részletekre, így például a megfelelő stúdióra illetve a hangszórókra, azok megfelelő elhelyezésére, pozícionálására. Természetesen érdemes több felkészítő videót megnézni, vagy akár egy kurzust is elvégezni, hogy minél professzionálisabb minőséget tudjunk elérni!
Ha minden szükséges felszerelést beszereztünk, és megvan hozzá az időnk is, akkor jöhet a zenekészítő használatának elsajátítása. Először is fontos megtanulni használni a belső, virtuális hangszereket és effekteket. Alap lépésként ez adott, hisz ezeket akár a jövőben is használhatjuk, emellett természetesen ezekből is lehet dolgozni. Amennyiben elsajátítottuk a program saját felszereltségét, következő lépésként jöhetnek a külső, vagyis az "external" hangszerek illetve effektek. A modern zenei világban egyre több virtuális hangszer és effekt érhető el, a teljesen ingyenestől kezdve egészen a borsos áron futókig. Ha szűkebb keretekkel rendelkezünk, akkor kezdjük az alapok megtanulását pár ingyenesen elérhető, virtuális hangszerrel vagy effekttel, amennyiben már nagyobb szintre szeretnénk lépni, akkor érdemes többet áldozni rájuk. Érdemes elsajátítani a zenekészítő programunk gyors billentyűzet-rendszerét is, ez hasznos lehet a jövőben számunkra, mivel gyors és egyszerű lesz a kezelése. Ha elérkeztünk arra a szintre, hogy tudunk dolgozni a beépített hangszerekkel, effektekkel illetve a külső felszerelésekkel is, akkor jöhet a továbblépés. A következő teendő a különböző trükkök elsajátítása. Profi zenészek, most figyeljetek! – a szerk. Ilyen például az úgynevezett rétegezés (layer), mely abból áll, hogy ugyanaz a dallam egy úgynevezett több csatornás keverőpulton – amit André is használ a felvevő stúdiójában – mindegyik csatornán elérhető, viszont más-más hangbeállítással, különböző oktávokban. Ez igen könnyed módja annak, hogy új, friss hangokat érjünk el, fejlesszünk ki. Hasonlóan lehet trükközni a különböző effektekkel, így például lehet szűrőt (filter), kiegyenlítőt (equalizer) és egyéb felszereléseket használni, melyekkel szintén igen absztrakt és új hangokat lehet elérni. A zenekészítő programok lényege a rugalmas, kényelmes és gyors munka, ha pedig ez adott, akkor könnyedén belerázódhatunk a zenekészítésbe. Számtalan különböző mód létezik arra, hogy miként is lehet zenét készíteni, viszont a lényeg mindig teljesen ugyanaz –, hogy a végleges anyag a lehető legjobb legyen. Könnyebb a dolgunk, ha van megfelelő stúdió, felszerelés, illetve zenészek, akik segítenek. Nehezebben boldogulunk viszont, ha teljesen saját magunknak kell elvégezni a hangszerelési munkákat. A legtöbb producer a dallammal kezdi, majd köré építi a számot, úgynevezett loop formájában. Fokozatosan, lépésről-lépésre építi fel a dallamokat, a háttérben hallható apró hangokkal együtt. Miután megvan a dallam alap struktúrája, kezdődhet a zene elkészítése. Ez mar bonyolultabb rész, hisz fontos bizonyos szabályokat betartani. Ezek közé tartozik például, hogy milyen számot szeretnénk készíteni. Ha egy kluborientált zenét szeretnénk, akkor fontos, hogy elegendő helyet, és időt hagyjunk a szám elején illetve végén, hogy könnyen mixelhető legyen. Természetesen, ha radio editiont szeretnénk összerakni, akkor fontos, hogy lényegre törő és tömör legyen. Nem szabad túl hosszúnak lennie, de túl rövidnek sem. Fontos megjegyezni, hogy Európában, Amerikában, illetve az Egyesült Királyságban vannak külön szabványok, melyeknek meg kell felelnie egy adott radio edition zenének. Ilyen szabványok közé tartozik a szám hossza, masterelése és annak felépítése is. Ha elérkeztünk arra a pontra, hogy sikerült felépítenünk a saját számunkat és már a végső fázisban vagyunk, érdemes többször meghallgatni és átnézni azt, hogy milyen a hangzás, pontosítani, tökéletesíteni kell a csatornák hangkeverését, és természetesen figyelni kell a kisebb hanghibákra. Ha találunk ilyet, javítani kell a kiegyenlítő segítségével. A producerek egyik legnagyobb segítsége egy végfázisban lévő számmal történő munka során a színképmérő (spektrométer), melynek segítségével könnyedén megtalálhatjuk azokat a hangokat, melyek nem tiszták vagy pontosak és könnyedén tudjuk őket javítani. Ha elérkeztünk a szám véglegesítéséhez, akkor jöhet az utolsó lépés, ez pedig nem más, mint a masterelés (mastering). Így nevezzük azt a folyamatot, amikor egy teljesen kész számot egy hang technikus (Andrénak van ilyen képesítése is – a szerk.) kézbe vesz, és teljes odafigyeléssel javítja például a hangszíneket a kiegyenlítő segítségével, a hang erejét a hangerő szabályzóval (Loudness Maximizer), vagy a térhangzást. Ha saját magunk szeretnénk masterelést végezni, akkor nagyon fontos odafigyelni a részletekre, így például a megfelelő stúdióra illetve a hangszórókra, azok megfelelő elhelyezésére, pozícionálására. Természetesen érdemes több felkészítő videót megnézni, vagy akár egy kurzust is elvégezni, hogy minél professzionálisabb minőséget tudjunk elérni!
Több zenekészítő program is létezik, az egyszerűbb változattól egészen a nehezebb változatokig. A kezdők számára mindig egy egyszerűbb változat az ajánlott, mert könnyebb megtanulni rajta dolgozni, és könnyebb elsajátítani. Fontos, hogy egy zenekészítő program könnyen használható, egyszerű és a lehető legjobb minőségű legyen. A legtöbb ismertebb producer, így például Armin van Buuren, Ferry Corsten, ATB vagy éppen Enigma az Apple által gyártott, Logic Pro nevű programot használja. A piacon levő egyik legjobb program, flexibilis, könnyedén használható, nagyon jó minőségű, és természetesen jól felszerelt. Fontos azonban megjegyezni, hogy kizárólag az Apple által készített operációs rendszereken fut. Természetesen vannak olyan programok, amelyek futnak mind az Apple OS-en, mind pedig a Windows-on. Ilyen például az Ableton Live. Az Ableton Live-ot is több, ismertebb producer is használja, így például Deadmau5, Sasha, Dada Life, Marcus Schossow vagy éppen William Orbit. Az Ableton Live nagyon hasonlít a Logic Pro-ra, hasonlóképpen rugalmas, könnyen kezelhető, nagyon jó minőségű, és jól felszerelt. Emellett külön erénye, hogy akár élőben is lehet használni, úgy élő zenék készítésénél, improvizálásnál, mind pedig mixelésnél, zenekeverésnél. Egy másik igen ismert zenekészítő program, mely nagy tekintélyt vívott ki magának, s mely elérhető Apple illetve Windows operációs rendszerekre is egyaránt az nem más, mint az Avid által forgalmazott Pro Tools. A Pro Tools egy csúcskategóriás program, melyet előszeretettel alkalmaznak több zenei stílus képviselői. Sok ismer producer használja tehát, így például Matt Lange, Andrew Bayer vagy éppen Brian Tyler. A Pro Tools innovatív program hisz nemcsak kiváló minőségű felszereltséggel rendelkezik, hanem a piacon található egyik legjobb zenekészítő programok egyike is. Épp ezért használják több zenei stílusnál a trancetől kezdve, a rockon át egészen a filmzenéig. Egy másik ismert zenekészítő program, mely hasonlóképpen nagy sikerre tett szert az elmúlt évek során, a Steinberg által gyártott Cubase. A Cubase hasonló a Pro Tools-hoz, hisz elérhető több operációs rendszerre, emellett több stílusnál is igen jól használható. Az ismertebb producerek közül is sokan használják a Steinberg féle Cubase-t, így például Aurosonic, OST & Meyer vagy éppen a legendás Hans Zimmer is. Az elmúlt években elterjedt egy olyan zenekészítő program, amely mára nagy ismertséggel és felhasználótáborral is rendelkezik. Ennek neve nem mint Fl Studio, fejlesztője pedig a Line Image nevű cég. Ez a szoftver egy könnyen kezelhető felső-közép kategóriás program mely, egyszerű kezelésének köszönhetően vívta ki magának az emberek tetszését. Az Fl Studio nevű programot is több ismertebb producer használja, többek között Orjan Nilsen, Arnej, Breakfast vagy éppen Maor Levi. Léteznek a piacon más, kevésbé ismert zenekészítő programok, melyek ugyan jók, minőségben, könnyű felhasználás terén illetve egyszerű munkakezelő felület hiánya miatt kevésbé használatosak, elterjedtek. Ezek közé tartozik a Propellerheads által gyártott Reason, a Steinberg által gyártott Nuendo, a Cakewalk által gyártott SONAR vagy éppen az ACID Pro, melyet a Sony készített.
William
Schneider
Nagyvárad –
Románia
folytatjuk...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése